TDK/Szakdolgozati témalehetőség – Az urbanizált harkályfajok épületrongálása

Témavezető:
Dr. Ónodi Gábor
Tudományos segédmunkatárs
Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
e-mail: onodi.dendrocopos@okologia.mta.hu

A természetvédelmi szempontból nagy jelentőségű, urbanizált harkályfajok jelentős károkat tudnak okozni táplálékkeresésük, illetve odúkészítésük során az épületek külső szigetelésében.

A problémáról bővebb információk itt olvashatók:
https://www.mme.hu/harkalyok_hazrongalasa

A munka során az irodalmazási fázis után egy magyarországi nagyváros érintett részein folynának territórium térképezések és élőhely-használati vizsgálatok, kiegészítve erdőállomány-szerkezeti mintavételekkel. A preferált város Budapest, de önkormányzatoknál más városokról is érdeklődhetünk.

A nagy mennyiségű terep munka garantált!

Az adatelemzés során a bővülnek a hallgató statisztikai és térinformatikai ismeretei.

A téma alkalmas Tudományos Diákköri dolgozat, BSc, MSc szakdolgozat, illetve tudományos publikáció elkészítésére.

A témának jelentős közszolgálati vetülete van.

A jelölt munkáját külső témavezetőként irányítom, a megfelelő egyetemen közösen találunk belső konzulenst. Erre a címre pl. az ELTE-n több jelöltem is van. A hallgató mindemellett bepillantást nyer az Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet kutatóinak munkájába.

TDK lehetőség az Országos Onkológiai Intézet Sugárbiológiai és Onkocytogenetikai Osztályán

Kik vagyunk mi?
Kutató és diagnosztikai osztály ami citogenetikai vizsgálatokat és in vitro sugárbiológiai kutatásokat folytat. (https://onkol.hu/sugarterapias-kozpont-klinikai-sugarbiologia-es-onkocitogenetikai-osztaly)

Mit vizsgálunk?
Ionizáló sugárzás hatására kialakuló kromoszóma károsodásokat sugárkezelésben részesülő betegeknél és sejttenyészetekben. Besugárzó készülékek dózis-hatás összefüggéseit. Egyéni sugárérzékenységet, aplasztikus anémiák differenciál diagnózisát.

Hogyan tesszük mindezt?
Sejttenyésztéssel, besugarazással, gradiens centrifugálással, mikroszkópos kromoszóma analízissel.

Kiket várunk?
Biomérnök (BSc diplomamunka) és természettudományi/egészségügyi tanulmányokat folytató hallgatókat.

Miért jó ez neked?
Saját kutatási tevékenység publikálási lehetőséggel. Labormunka korlátlan gyakorlása. Steril fülke, centrifuga, (fluoreszcens) mikroszkóp használatának elsajátítása. Részvétel egy klinikai kutatólaboratórium mindennapjaiban.

Hol találsz minket?
Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Klinikai Sugárbiológiai és
Onkocytogenetikai Osztály, 11.épület, 1. emelet.

Jelentkezés:
Dr. Jurányi Zsolt osztályvezető, (36-1)224-8779, juranyi.zsolt@oncol.hu

A plakátot itt találhatjátok.

E-mail cím témavezetők eléréséhez: kokitdk@koki.mta.hu

Acsády László (DSc)

• Talamokortikális hálózat kutatása, optogenetikai és farmakogenetikai módszerekkel

Aliczki Manó (PhD)

• Trauma által előidézett endokannabinoid-változások a trauma magatartási hatásainak hátterében.

Barth Albert Miklós (PhD)

• A medián ráphe szerepe a negatív emléknyomok raktározásában és előhívásában
• Kombinált in vivo kísérleti elrendezések (optogenetika-sokcsatornás elektrofiziológia-viselkedés) fejlesztése
• In vivo optogenetikai, elektrofiziológiai és viselkedési adatok analízise

Cserép Csaba (PhD)

• Mikroglia-neuron interakciók molekuláris anatómiájának vizsgálata fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel

Dénes Ádám (PhD)

• A centrális és szisztémás gyulladás szerepe cerebrális iszkémia során
• A mikroglia szerepe a neuronális aktivitás és az agyi keringés szabályozásában

Fekete Csaba (DSc)

• Az energiaháztartást szabályozó neuronhálózatok vizsgálata

Gereben Balázs (DSc)

• Az agyi pajzsmirigyhormon háztartás celluláris és molekuláris szabályozása

Gulyás Attila (DSc)

• Agykérgi dinamika és idegsejt aktivitás kölcsönhatásának vizsgálata sokcsatornás elektrofiziológiai mérések jeleinek feldolgozásával
• Hippokampális gátló idegsejtek jelintegrációs tulajdonságainak vizsgálataHippokampális gátló idegsejtek jelintegrációs tulajdonságainak vizsgálata
• Closed-loop, moduláris elektrofiziológiai mérőrendszer fejlesztése optogenetikai kísérletek vezérlésére

Hájos Norbert (DSc)

• Az érzelmi reakciókat irányító neuronhálózatok anatómiai és elektrofiziológiai szerveződése
• A memórianyomok kialakulása mögött meghúzódó sejtszintű mechanizmusok az agykéregi idegsejthálózatokban

Hangya Balázs (PhD)

• A bazális előagy szerepe a tanulásban
• Az agyterületek közötti szinkronizációs folyamatok idegi mechanizmusai

Hrabovszky Erik (DSc)

• Új peptiderg mechanizmusok a reprodukció és a pubertás központi idegrendszeri szabályozásában
• Ösztrogén-függő génexpressziós változások azonosítása neuroendokrin idegsejtekben laser capture microdissection alkalmazásával
• Reprodukció és energiaháztartás kapcsolatának vizsgálata az emberi hipotalamuszban

Káli Szabolcs (PhD)

• Agykérgi neuronhálózatok komplex dinamikájának és alapvető számításainak modellezése
• Nemlineáris jelintegráció modellezése agykérgi idegsejtek dendritjeiben
• Optimalizációs algoritmusok fejlesztése és párhuzamosított implementációja idegsejt-modellek paramétereinek meghatározására

Kalló Imre (PhD)

• A fenotipikus diverzitás szerepe a GnRH szekréciós mintázatát meghatározó neuronhálózatban
• Felszálló glycinerg pálya célsejtjei és funkciója a bazális előagyban

Kovács Krisztina (DSc)

• A bélflóra szerepének vizsgálata stresszben és a neuroimmun folyamatokban
• A stressz hatása a neuroimmun folyamatokra, a mikroglia szerepének vizsgálata

Lele Zsolt (PhD)

• Az endokannabinoid rendszer szerepe a kortex normális és patofiziológiás fejlődésében.

Katona István

• Új jelátviteli útvonalak molekuláris, anatómiai és élettani vizsgálata az agykéreg fejlődésében és működésében
• Nanoszkópiás képalkotási eljárások kidolgozása az idegrendszer molekuláris plaszticitásának vizsgálatára

Környei Zsuzsa (PhD)

• A mikroglia-neuron interakció vizsgálata

Maglóczky Zsófia (DSc)

• A szkizofrenia okozta molekuláris biológiai és morfológiai elváltozások emberi agyban
• Különböző típusú epilepsziás kórképek átfedéseinek molekuláris biológiai és morfológiai vizsgálata kísérleti modellben és emberi agyban

Makara Judit (PhD)

• A dendritek szerepe a szinaptikus integrációban

Mikics Éva (PhD)

• A perinatális aszfixia (születés körüli oxigénhiány) hosszú távú magatartási következményei: idegrendszeri háttér és terápiás lehetőségek
• A korai szociális stressz hosszú távú magatartási hatásait közvetítő idegrendszeri mechanizmusok
• Stresszel kapcsolatos pszichés rendellenességek iránti sérülékenység neurobiológiai mechanizmusai

Nusser Zoltán (DSc)

• Hippokampalis szinaptikus neurotranszmisszio diverzitásának tanulmányozása

Nyíri Gábor (PhD)

• Agykéregbe vetítő pálya-rendszerek kutatása, anatómiai, optogenetikai és viselkedéstani módszerekkel
• Elektron tomográfiás és pásztázó elektronmikroszkópos módszerek az agyi szinaptikus kapcsolatok kutatásában

Rózsa Balázs (PhD)

• A látókéreg neuronhálózatainak vizsgálata in vivo 2-fotonos mérésekkel, három dimenziós lézer pásztázó mikroszkóp használatával

Sárvári Miklós (PhD)

• Ösztrogén szignalizáció vizsgálata az agyban: gyors hatások és génexpressziós változások

Sperlágh Beáta (DSc)

• Új, purinerg gyógyszercélpontok azonosítása a központi idegrendszer betegségeiben (depresszió, szkizofrénia, autizmus, migrén, Parkinson kór)

Szabadics János (PhD)

• A hippokampális szinaptikus kommunikáció elektrofiziológiai vizsgálata
• Jelfeldolgozás számítógépes modellezése elemi idegi struktúrákban

Szabó Gábor (PhD)

• Mikroinjektáláson alapuló új transzgenikus technológiák kidolgozása az idegrendszer vizsgálatára

Tóth Máté (PhD)

• Félelmi reakciók neurobiológiai szabályozása: adaptív és patológiás formák kialakulása

Ujfalussy Balázs (PhD)

• A szinaptikus klaszterezettség szerepe a dendritikus jelintegrációban
• Helysejtek és rács-sejtek tüzelési mintázatának elemzése

Vizi E Szilveszter (DSc)

• Provokált ischaemia káros hatásainak kivédése hypothermia segítségével

Zelena Dóra (DSc)

• A median raphe magatartási szerepe
• A depresszió társulása Alzheimer kórhoz

TDK és szakdolgozati lehetőség a Viselkedésökológiai Csoportban

A madarak sokszínű mindennapjai, avagy a tollszínezet kialakulása, változásai és szerepe

Néhány kérdésünk:
➤Hogyan határozza meg a tollszerkezet a színt?
➤A tollazat színezete sok kis jelzés, vagy kevés nagy, összetett jelzés?
➤ Mi történik a színezettel az élet viharai közepette?
➤ Milyen szerepet játszik a párválasztásban a színezet?
➤ Miként befolyásolja a színezet a partner viselkedését?

A plakát itt érhető el.

Érdeklődni lehet:
Hegyi Gergely
gehegyi@caesar.elte.hu