Témaajánlatok kategória bejegyzései

TDK lehetőség az ELTE Viselkedésökológiai Csoportban

TDK és szakdolgozati lehetőség a Viselkedésökológiai Csoportban

A madarak sokszínű mindennapjai, avagy a tollszínezet kialakulása, változásai és szerepe

Néhány kérdésünk:
➤Hogyan határozza meg a tollszerkezet a színt?
➤A tollazat színezete sok kis jelzés, vagy kevés nagy, összetett jelzés?
➤ Mi történik a színezettel az élet viharai közepette?
➤ Milyen szerepet játszik a párválasztásban a színezet?
➤ Miként befolyásolja a színezet a partner viselkedését?

A plakát itt érhető el.

Érdeklődni lehet:
Hegyi Gergely
gehegyi@caesar.elte.hu

TDK lehetőség a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében

Téma: Az activin szerepének vizsgálata tumorokban
Munkacsoportunk fő témája a tumorindukált angiogenezis, amelyen belül jelenleg az activin-A szerepét vizsgáló témához várunk TDK hallgatókat. In vitro és in vivo (egér) modelleket, morfológiai és molekuláris biológiai módszereket alkalmazunk.
Az alapkutatás iránt komolyan érdeklődő TDK hallgatókat/szakdolgozókat várunk.
Korábbi közleményeinkből:
Elérhetőség: Bugyik Edina PhD, anglivlab@gmail.com
Semmelweis Egyetem I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

MTA KOKI témák a 2018-19-es tanévre

E-mail cím témavezetők eléréséhez: kokitdk@koki.mta.hu

 

Acsády László (DSc)

  • Talamokortikális hálózat kutatása, optogenetikai és farmakogenetikai módszerekkel

 

Aliczki Manó (PhD)

  • Trauma által előidézett endokannabinoid-változások a félelmi válaszokat szabályozó neuronhálózatokban

 

Barth Albert Miklós (PhD)

  • A medián ráphe szerepe a negatív emléknyomok raktározásában és előhívásában
  • Kombinált in vivo kísérleti elrendezések (optogenetika-sokcsatornás elektrofiziológia-viselkedés) fejlesztése
  • In vivo optogenetikai, elektrofiziológiai és viselkedési adatok analízise

 

Cserép Csaba (PhD)

  • Mikroglia-neuron interakciók molekuláris anatómiájának vizsgálata fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel

 

Dénes Ádám (PhD)

  • A centrális és szisztémás gyulladás szerepe cerebrális iszkémia során
  • A mikroglia szerepe a neuronális aktivitás és az agyi keringés szabályozásában

 

Fekete Csaba (DSc)

  • Az energiaháztartást szabályozó neuronhálózatok vizsgálata

 

Gereben Balázs (DSc)

  • Az agyi pajzsmirigyhormon háztartás celluláris és molekuláris szabályozása

 

Gulyás Attila (DSc)

  • Agykérgi dinamika és idegsejt aktivitás kölcsönhatásának vizsgálata sokcsatornás elektrofiziológiai mérések jeleinek feldolgozásával
  • Hippokampális gátló idegsejtek jelintegrációs tulajdonságainak vizsgálata
  • Closed-loop, moduláris elektrofiziológiai mérőrendszer fejlesztése optogenetikai kísérletek vezérlésére

 

Hájos Norbert (DSc)

  • Az érzelmi reakciókat irányító neuronhálózatok anatómiai és elektrofiziológiai szerveződése
  • A memórianyomok kialakulása mögött meghúzódó sejtszintű mechanizmusok az agykéregi idegsejthálózatokban

 

Hangya Balázs (PhD)

  • A bazális előagy szerepe a tanulásban
  • Az agyterületek közötti szinkronizációs folyamatok idegi mechanizmusai

 

Hrabovszky Erik (DSc)

  • Új peptiderg mechanizmusok a reprodukció és a pubertás központi idegrendszeri szabályozásában
  • Ösztrogén-függő génexpressziós változások azonosítása neuroendokrin idegsejtekben laser capture microdissection alkalmazásával
  • Reprodukció és energiaháztartás kapcsolatának vizsgálata az emberi hipotalamuszban

 

Káli Szabolcs (PhD)

  • Agykérgi neuronhálózatok komplex dinamikájának és alapvető számításainak modellezése
  • Nemlineáris jelintegráció modellezése agykérgi idegsejtek dendritjeiben
  • Optimalizációs algoritmusok fejlesztése és párhuzamosított implementációja idegsejt-modellek paramétereinek meghatározására

 

Kalló Imre (PhD)

  • A fenotipikus diverzitás szerepe a GnRH szekréciós mintázatát meghatározó neuronhálózatban
  • Felszálló glycinerg pálya célsejtjei és funkciója a bazális előagyban

 

Kovács Krisztina (DSc)

  • A bélflóra szerepének vizsgálata stresszben és a neuroimmun folyamatokban
  • A stressz hatása a neuroimmun folyamatokra, a mikroglia szerepének vizsgálata

 

Környei Zsuzsa (PhD)

  • A mikroglia-neuron interakció vizsgálata

 

Maglóczky Zsófia (DSc)

  • A szkizofrenia okozta molekuláris biológiai és morfológiai elváltozások emberi agyban
  • Különböző típusú epilepsziás kórképek átfedéseinek molekuláris biológiai és morfológiai vizsgálata kísérleti modellben és emberi agyban

 

Makara Judit (PhD)

  • A dendritek szerepe a szinaptikus integrációban

 

Mikics Éva (PhD)

  • Korai szociális zavarok következtében kialakuló abnormális agresszió hátterében álló idegrendszeri mechanizmusok
  • A poszt-traumás stressz zavar hátterében álló kognitív mechanizmusok vizsgálata
  • Perinatális aszfixia (születés körüli oxigénhiány) hosszútávú magatartási következményei

 

Nusser Zoltán (DSc)

  • Hippokampalis szinaptikus neurotranszmisszio diverzitásának tanulmányozása

 

Nyíri Gábor (PhD)

  • Agykéregbe vetítő pálya-rendszerek kutatása, anatómiai, optogenetikai és viselkedéstani módszerekkel
  • Elektron tomográfiás és pásztázó elektronmikroszkópos módszerek az agyi szinaptikus kapcsolatok kutatásában

 

Rózsa Balázs (PhD)

  • A látókéreg neuronhálózatainak vizsgálata in vivo 2-fotonos mérésekkel, három dimenziós lézer pásztázó mikroszkóp használatával

 

Sárvári Miklós (PhD)

  • Ösztrogén szignalizáció vizsgálata az agyban: gyors hatások és génexpressziós változások

 

Sperlágh Beáta (DSc)

  • Új purinerg gyógyszercélpontok azonosítása a központi idegrendszer betegségeiben (depresszió, skizofrénia, autizmus, fájdalom csillapítás)
  • A neurotranszmitter felszabadulás szabályozásának kutatása optogenetikai módszerrel

 

Szabadics János (PhD)

  • A hippokampális szinaptikus kommunikáció elektrofiziológiai vizsgálata
  • Jelfeldolgozás számítógépes modellezése elemi idegi struktúrákban

 

Szabó Gábor (PhD)

  • Mikroinjektáláson alapuló új transzgenikus technológiák kidolgozása az idegrendszer vizsgálatára

 

Tóth Máté (PhD)

  • A prefrontális kéreg emociónális szabályozó szerepe
  • A corticotropin releasing faktor szerepe a szorongásos zavarok és stressz iránti sérülékenység kialakulásában

 

Ujfalussy Balázs (PhD)

  • A szinaptikus klaszterezettség szerepe a dendritikus jelintegrációban
  • Helysejtek és rács-sejtek tüzelési mintázatának elemzése

 

Vizi E Szilveszter (DSc)

  • Provokált ischaemia káros hatásainak kivédése hypothermia segítségével

 

Zelena Dóra (DSc)

  • A median raphe magatartási szerepe
  • A depresszió társulása Alzheimer kórhoz

MTA-TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet TDK lehetőség

Az MTA-TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének két TDK lehetőségére szeretnénk felhíni a figyelmetek:

Az egyikben vírus-alapú génterápiás eljárásokkal lehet foglalkozni különböző idegsejttípusok megbetegedésének kezelése kapcsán:

Tema1:
One major therapeutic limitation of currently available small-molecule drugs is their limited action specificity. Limited specificity can be exhibited as serious side-effects and as loss of therapeutic potential, especially for diseases affecting the nervous system. Gene-therapy methods have the potential to target specifically cell-types that are causing a particular disease without altering the function of the rest of the nervous system. In this project we will use experimental animal models to test new viral-based gene-therapy approaches by analysing gene-expression specificity across brain areas and cell-types. The candidate can work on a wide range of tasks including working with experimental model animals, using state-of-the-art brain clearing methods, microscopy, image processing and statistical data analysis.

Másikban zavaros hatása vizsgálható a motoros programok kivételezésére:

Tema2:
Most species move around in the environment with remarkably diverse motor patterns. Motor programs are executed in function of continuous sensory input and feed-back signals. Though we are able to perform a well-rehearsed motor program in a well-known environment “blindly”, disruption of sensory signals during motor execution causes severe decrease in precision and feasibility of motor patterns. The aim of the project is to characterise the effect of disturbed vision in the execution of motor programs. We will use automatised machine learning algorithms (http://www.mousemotorlab.org/deeplabcut) to describe motion patterns. First, we will compare the limb and eye motion of head-fixed animals having normal or disrupted vision in well-defined behavioural tasks. In the second stage, we aim to create an arena where we record the limb and eye motion of a freely roaming animal thereby classifying their motion patterns in naturalistic conditions.

Bármelyik témára Hillier Dánielnél lehet jelentkezni a hillier_dani@yahoo.fr e-mail címen