2016 Tavaszi Iskola: beszámoló és felvételek

(Régi tartozásunkat leróva közzétesszük az idei tavaszi iskola beszámolóját).

ti16fatornyos

Az alábbiakban Csíkos Sándor beszámolója olvasható az Ember és Biológia tavaszi iskoláról (a bejegyzés végén az Iskolán készült felvételek, és az anonim elégedettségi felmérés eredményei is elérhetők).


 

Április 22-24. között Királyréten megrendezték az idei Biológus Tavaszi Iskolát. A fókuszban az ember és a biológia közötti kapcsolatok álltak. Az előadók neves tudósok, az érdeklődők pedig az ELTE biológus hallgatói és lelkes középiskolások közül kerültek ki.

A háromnapos rendezvényen hét különböző előadást hallgathattunk meg. A lelkes közönség, kérdésekkel bombázva az előadókat, pedig tett azért, hogy ezek az előadások interaktívak legyenek. A programok után főleg ismerkedéssel foglaltuk el magunkat.

  1. nap

Az első napon az ember evolúciója állt a középpontban. Topál József, etológus és evolúciós pszichológus elmagyarázta, miben gyökereznek a modern ember pszichés problémái, miért nem érzi jól magát a mai világban. A választ az evolúció adja meg: az, amihez adaptálódtunk, és az aktuális környezet eltér egymástól. Míg az archaikus közösségek szűkös erőforrások mellett, kis csoportokban éltek, addig ma már minden és mindenki elérhető. A különféle gátak felszakadását pedig fajunk nem tudja még megfelelően kezelni, hisz a változások túl gyorsan történtek. Mondhatnánk úgy is, a kulturális evolúció gyorsabb, mint a biológiai. Így a biológia és kultúra szabályozása alatt őrlődő embert inkább a Homo labilis, mintsem a Homo sapiens név illetné. Scheuring István, az ELTE evolúcióbiológusa pedig azt vizsgálta előadásában, milyen hatásra maradt fenn a kooperatív viselkedés, mely társadalmunk alapja. Választ a kultúrában és a biológiában kell keresnünk. Az előző befolyásolja az együttműködést és a büntetést. Ezek közül pedig mindkettő szoros kapcsolatban áll a hírnévvel, mely egy kis, zárt közösségben a túlélés záloga. Ami még érdekes, hogy a büntetés stimulálja a jutalmazó központunkat, tehát valóban édes a bosszú. Ezen felül kimutatták, hogy viselkedésünk mögött genetikai és hormonális hatások is állnak, de persze az egyedfejlődésünk során magunkra öltött évezredes hagyományaink is számítanak.

  1. nap

A második napon változatos témák követték egymást. Mihók Barbara, ökológus, a környezetvédelem és a társadalom kapcsolatát mutatta be. Napjainkban az átalakuló környezetvédelemben egyre fontosabb szerepet kap az, hogy a helyieket illetve a szakembereket egy közös fórumon meghallgassák, és így hozzanak döntéseket. Fontos, hiszen, rá kellett jönnünk arra, hogy a védett értékek csakis az ember által teljesek, és hogy ezeket megőrizhessük az utókornak, közös felelősséget kell vállalnunk. Ezt követően Demetrovics Zsolt, addiktológus, a PPK dékánja tisztelte meg a Tavaszi Iskola résztvevőit jelenlétével és az addikciókról szóló előadásával. A tudatmódosítók iránti függőségnek kémiai és biológiai alapjai vannak. E szerek ingerelik az agy jutalmazó központját, amelyiknek bizonyos anyagokra való érzékenysége az őskorban még a túlélést biztosíthatta. Innen úgy tűnik, mintha a függőség csupán kémia lenne, a kutatások mégsem ezt támasztják alá. Bebizonyosodott, hogy sok tudatmódosító szer nem feltétlenül önmagában addiktív, hanem a függőség kialakulásához szükség van egy bizonyos lelki és/vagy szociális állapotra, alkatra. A napot Varga Máté, az ELTE genetikusa zárta. A génmódosítás vitatott kérdésköreivel foglalkozott. Maga a génmódosítás nagyon is az ember javára válhat. Betegségeket (HIV, leukémia) gyógyíthatunk, hipoallergén élelmiszereket tehetünk ártalmatlanná. Emellett mégis felsejlik pár etikai kérdés. Például a nem is oly távoli jövőben akár megrendelésre lehetne csecsemőt kérni, vagy kihalt fajokat újrateremteni. A gene-drive eljárással pedig kihalásra ítélhetnénk patogéneket terjesztő fajokat. Ezek ellenére mégsem annyira ördögtől való a genetikai módosítás, hisz az ember már évezredek óta csinálja, csak ezt háziasításnak és nemesítésnek hívjuk.

ti16kerekasztal2

  1. nap

Harmadnap a védőoltások és járványok kerültek terítékre. Ferenci Tamás, biostatisztikus, a vakcinák története után arról beszélt, milyen vizsgálatokkal lehet meggyőződni az oltások hatásosságáról és biztonságosságáról. Részletesen kitért az „oltásellenes” mozgalom érveinek cáfolatára, illetve azokra a lelki mechanizmusokra, amelyek tévútra vihetik a gondolkodást. A védőoltásokat követően felmerült, hogy a kihalás szélére sodródott patogénekkel mit kezdjen az emberiség. A feketehimlő eradikációja mondható egyedül sikeresnek. Hivatalosan két állománya őrzött a világon, egy az USA-ban, egy Oroszországban, és sehol máshol nem maradt fent ez a vírus. És mi áll az időnként felbukkanó világjárványok hátterében? Ezt a kérdést pedig Müller Viktor, az ELTE elméleti biológusa válaszolta meg. A történelmi példák ismertetése után arról hallhattunk, honnan jöhettek és hová tűnhettek a legpusztítóbb kórokozók, és melyek okozhatnak újabb világjárványt a jövőben. Végül arról beszélt az előadó, hogy bizonyos modern kutatások mennyiben járulhatnak hozzá egy új járvány kitöréséhez, illetve más eredmények milyen új eszközöket adhatnak kezünkbe a járványok ellen.

A Tavaszi Iskola nagy sikert könyvelhet el magának, hiszen a munkájukban igen jártas kutatók előadásait a biológia iránt érdeklődő fiatalság hallgatta meg, és ennek a rendezvénynek pontosan ez a célja. Az itt hallottakat követően pedig új megvilágításba kerültek az embert és a biológiát összekapcsoló témák, tágítva ezzel nézőpontunkat. Jövőre ismét várható a Biológus Tavaszi Iskola „Mit csinál a biológus?” címen, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A TDK rendezvényeiről a btdk.elte.hu honlapon tájékozódhatnak.

Csíkos Sándor
csikossandor@caesar.elte.hu

ti16ebed


Az Iskola után a résztvevőkkel online anonim elégedettségi felmérést végeztünk. A főbb eredmények alább megtekinthetők:

kerdoiv_ti16

És hadd idézzünk néhány mondatot a kérdőív kitöltőinek szöveges kommentárjaiból:

“Kifejezetten az előadások miatt jöttem, és a viszonylag magas várakozásaimat is sikerült felülmúlni.”

“Nekem személy szerint külön tetszett, hogy az előadások témája aktuális volt és, hogy megszólította a közönséget.”

“Az is jó volt, hogy az előadók általában ottmaradtak tovább a hétvégén, és lehetett velük tovább is beszélgetni.”

“Nagyon jó volt, hogy volt annyi rugalmasság a programban, hogy senkibe nem ragadt bele semmi. Minden fontos dolog elhangzott és minden fontos kérdést sikerült feltenni. A kötetlen forma, és az előadók rugalmassága is nagyon szimpatikus volt!”


 

A Tavaszi Iskola a Nemzeti Tehetségprogram / Emberi Erőforrások Minisztériuma / Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósult meg.

emet_logo_szines emmi_logo ntp_72_rgb