A 2018-as “Mesterkurzus” tavaszi iskola mentorai.
Bioinformatika és rendszerbiológia: Fazekas Dávid (ismertető hamarosan; Google Scholar profil).
Fertőző betegségek modellezése és evolúciója: Müller Viktor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének munkatársa. Fő témájaként a HIV-fertőzés modellezésével és adatelemzésével foglalkozik, különféle szerveződési szinteket (molekulák, szervezeten belüli folyamatok, járványok) vizsgál változatos módszerekkel (matematikai és szimulációs modellek, sokváltozós regresszió, szekvenciaelemzés, evolúciós forgatókönyvek). Régi érdeklődése a vírusok (és egyéb kórokozók) evolúciója, és újabban az “evolúciós orvoslás (darwini medicina)” területére is tesz kiruccanásokat. Publikációs lista és egyebek a saját honlapon, illetve naprakészebben a Google Scholar oldalán. A zürichi ETH-n műhelymunka jellegű nyári kurzuson biológiai modellezést tanít, az evolúcióbiológia és az ökológia területéről vett példákon (tavasszal ugyanezt az ELTE-n is). A biológus TDK vezetőjeként a tavaszi iskola szervezője.
Immunológia és orvosi sejtbiológia: Cervenak László, a a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikáján működő Kutatólaboratórium Endotél Munkacsoportjának vezetője. Immunológus háttérrel közel húsz éve foglalkozik az ereinket belülről borító endotélsejtek vizsgálatával. Érdeklődésének középpontjában az endotélsejtek gyulladásszabályozásban, és egyes betegségek patomechanizmusában betöltött szerepe, illetve a komplementrendszer és az endotélsejtek közötti interakció áll. A munkacsoportról többet a csoport honlapján, friss publikációs lista a Google Scholaron.
Molekuláris genetika: Orbán Tamás, molekuláris genetikus, az MTA TTK Biomembrán Kutatócsoportján belül a Molekuláris Genetika Laboratórium vezetője. Csoportjának egyik fő kutatási területe az eukarióta DNS transzpozonok működésének vizsgálata emlős rendszerekben. Az endogén szabályozási folyamatok megértése mellett arra kíváncsi, hogy milyen molekuláris szintű védekezési folyamatok léteznek DNS transzpozonok ellen és hogyan történhet a DNS transzpozonok domesztikációja. További kutatási iránya a transzpozon-alapú génbeviteli eljárások fejlesztése, beleértve az embrionális őssejteken történő alkalmazások vizsgálatát is. A csoport másik fontos kutatási területe az RNS interferencia folyamatainak tanulmányozása, ezen belül is a mikroRNS molekulák alternatív érési folyamatainak vizsgálata. Publikációs lista a Google Scholaron.
Neurobiológia: Hangya Balázs, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület Rendszer-neurobiológia Kutatócsoport vezetője. A kognitív funkciók neurális alapjait kutatja mind egészséges, mind rendellenes agyműködés esetén. Nyertes ERC-pályázatának témája a tanulás agykéreg alatti szabályozása, ezen belül is kéreg alatti területek együttműködése tanulás során. Kutatásai a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór) működési zavarainak megértéséhez is közelebb vihetnek. További részletek a kutatócsoport honlapján.
Növény-gomba és növény-mikróba kölcsönhatások, mikológia: Kovács M. Gábor, mikológus, az ELTE Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszékén működő mikológiai csoport vezetője. Fő kutatási érdeklődése a növényasszociált gombák sokszínűsége és lehetséges funkciói, különös hangsúllyal félszáraz területek gyökérkolonizáló gombáira, endofitonjaira. Érdeklik ezen irányok alkalmazott vonatkozásai, például a gombák által termelt hatóanyagok, vagy egyes növénykórokozó csoportok. Szívesen foglalkozik módszertani problémákkal, és a gombák evolúciójához kapcsolódó általános kérdésekkel. Információk (akár régiek is…) lelhetők fel a csoport honlapján és a Google Scholar profilon.