Kedves Érdeklődők!
Alább olvashatjátok a 2022-es Tavaszi Iskola – Mit nem tanulunk az egyetemen? előadásainak rövid kivonatát.
MÜLLER VIKTOR (péntek 18:00)
Veszélyes kísérletek a biológiában — képesek vagyunk-e felmérni a rizikót?
A pandémia eredete körüli vita ráirányította a figyelmet arra, hogy bizonyos típusú kísérletek potenciálisan óriási katasztrófákhoz vezethetnek. Az előadásban egyrészt röviden körbejárom, hogy a kórokozókkal folytatott kísérletek egy része milyen kockázatokat jelenthet. A pandémiás koronavírus eredete körüli bizonytalanságról is fogok beszélni, de sietek leszögezni: nem a “laboreredet” bizonyítékairól — ilyenek ugyanis nincsenek –, hanem a tényleges bizonytalanságról, ami önmagában is épp elég rémisztő. Másrészt arról is beszélek majd, hogy a gondolkodásunk egyáltalán alkalmas-e az ilyen típusú (nagyon kis valószínűséggel bekövetkező, de akkor nagyon súlyos következményekkel járó) kockázatok kezelésére. Hol van a határ, amikor egy kísérlet már túl kockázatos? Nem ígérek egyértelmű válaszokat — ha sikerül a kérdéseket elültetnem a hallgatóság gondolataiban, akkor már sikerrel jártam.
PORROGI PÁLMA (szombat délelőtt)
Immunológia a klinikai terápiában, a biológiai és egyénre szabott terápiák jelentősége.
Mi mindenre jó az immunrendszerünk azon túl, hogy szüntelen védelmet nyújt nekünk a testidegen kórokozókkal szemben? Hogyan tudjuk használni akár saját önmaga betegségeinek kezelésére ( autoimmunitás, allergia), avagy az onkoterápiában? Ma már ezek napi használatban lévő terápiák, ahol a saját immunrendszerünk módosítása révén érünk el/hozunk létre célzott terápiát? Miért jobb ez a gyógyszeres terápiánál, egyáltalán jobb? S miért van nagy jelentősége az egyedi genetikai változatosságunknak a sikeres terápiában?
Ezen témakörökbe kaphatsz betekintést, válaszokat, ha meghallgatod az előadásomat.
Várlak szeretettel!
LANTOS BRIGITTA (szombat délelőtt)
Az élelmezési válság küszöbén, avagy hogyan hat a növények vashiánya a pénztárcánk vastartalmára
RÓZSA LAJOS (szombat délután)
Biológiai hadviselés és biológiai fegyverek
Egyesek szerint azért kell történelmet tanulni és tanítani, hogy elődeink dicsőséges tetteit kiemelve hazaszeretetre neveljünk. Mások szerint inkább azért, hogy elődeink bűneiből és hibáiból okulhassunk. Ebben az előadásban kénytelen vagyok ezt az utóbbi elvet követni, hiszen a biológiai hadviselés története többnyire a szégyenteljes események sorozata. Törekszem a biológiai fegyverek elmúlt 100 évének globális és a hazai eseményeit párhuzamba állítani. Majd az elmúlt évszázad tényszerűen ismert eseményei alapján a várható jövőbeli fejleményekre is kitérek. Ez utóbbi kérdés persze inkább a scifi, semmint a tudomány területe.
MOSKÁT ANITA (szombat délután)
Betűalapú szimbiózis: hogyan lép kölcsönhatásba az irodalom és a tudomány?
Milyen kérdésekre keresi a választ a spekulatív fikciós irodalom? Mit köszönhet az irodalom a tudománynak, és fordítva? Inspirálódnak-e a tudósok sci-fi és fantasy regényekből, valamint hol van az írók felelőssége és szerepe, amikor beemelik a tudományt a fikcióba? A két terület olyan kérdéseknél találkozik, mint a klímakatasztrófa, az antropocén világkép átalakulása, a járványok vagy géntechnológia, amelyek ma ugyanannyira foglalkoztatják a teljes társadalmat, mint a tudósokat és az írókat.
FŐZY ISTVÁN (vasárnap délelőtt)
Mit csinál a paleontológus?
Geológus és paleontológus vagyok. Gyakran nekem szegezik a kérdést: Jó, jó, de mivel foglalkozol? Néha még a feleségem is megkérdezi, hogy mit csinálok egész nap a múzeumban.
Az előadás – néhány szélesebb érdeklődésre is számot tartó téma tárgyalása mellett, ami talán a biológus hallgatókat is érdekelheti -, a fenti kérdésekre is igyekszik választ adni.
Az előadás – néhány szélesebb érdeklődésre is számot tartó téma tárgyalása mellett, ami talán a biológus hallgatókat is érdekelheti -, a fenti kérdésekre is igyekszik választ adni.
VÁSÁRHELYI GÁBOR (vasárnap délelőtt)
Robotok csoportos viselkedése
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének és az MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának együttműködésében több, mint egy évtizede foglalkozunk csoportos mozgással, csoportos viselkedéssel, csoportos intelligenciával és csoportos robotikával. A kutatást a legmodernebb érzékelő technológiákra, statisztikus fizikára és szuper-számítógépekre támaszkodva végezzük, a munkába aktívan vonunk be robotokat, állatokat és etológusokat. Előadásomban bemutatom az elmúlt évtizedünk szakmai történetét, melyben a természetben megfigyelhető csoportos mozgás és csoportos viselkedés alapos vizsgálatával sikerült közelebb jutnunk az állatok csoportos döntéshozatali mechanizmusainak megismeréséhez. Az új eredményektől inspirálva olyan nagy egyedszámú repülő robotrajt is alkottunk, ami az állatok csoportos viselkedési mechanizmusait felhasználva önálló feladatmegoldásra is képessé vált.
ZSEBŐK SÁNDOR (vasárnap délután)
Bioakusztikai kutatások az ökológia, az evolúció és a természetvédelem határterületén
Hogyan épül fel a madarak éneke? Miért ütköznek a denevérek az ablakoknak? Miként lehet tanulmányozni az evolúciót bioakusztikus módszerekkel? Mi mindent tudhatunk meg a környezetünkben élő állatok hangjaiból? Hogyan lehetsz te is bioakusztikus?