Gálhidy László: A természetvédelem frontvonalain
A természetvédelem legtöbb konfliktus a „közlegelők tragédiájának” logikáját követi. Mindannyian fontosnak tartjuk a természeti értékek védelmét. A nyilvánvaló károkat okozó köz- és magáncélú fejlesztések mégis rendre megosztják, nem csak a közvetlen szereplőket, de a nagyközönséget is. Az erdők természetvédelmének gyakorlati lehetőségeit igyekszem felvillantani – itthon és külföldön, miközben szemügyre vesszük a társadalmi párbeszéd néhány olyan elemét – kisvasutakat, sípályákat, jogszabályokat és hiúzokat – amelyek jól illusztrálják a célhoz vezető rögös út kihívásait.
Hajdu Tamás: Biorégészeti kutatások – a régészet, a történeti embertan és az archeogenetika találkozása
A hazai és nemzetközi régészeti kutatások az utóbbi néhány évtizedben eljutottak arra a pontra, hogy az egykori népességek eredetének, továbbélésének, életkörülményeinek és betegségeinek kutatása nem lehetséges kizárólag klasszikus régészeti módszerek használatával. Az utóbbi években hazánkban is egyre több olyan bioarcheológiai kutatási projekt indult el, amelyekben a hagyományos régészet és az antropológia szoros együttműködése zajlik, ehhez pedig egyre gyakrabban társulnak más tudományterületek képviselői, genetikusok is. Ennek eredményeként a korábbinál lényegesen többet tudhatunk meg a Kárpát-medencében élt egykori népességekről.
Az előadásban áttekintjük, hogy ma egy történeti antropológiai kutatás során milyen alapvető kérdésekre kísérelhetünk meg választ adni, milyen lehetőségeink és korlátaink vannak, amikor egy egykor élt közösség maradványait elemezzük és milyen új trendek figyelhetők meg a hazai és nemzetközi kutatásban.
Müller Viktor: Emberi egészség, betegség és evolúció
Az előadásban arról mutatok példákat, milyen sok köze volt és van az evolúciónak az emberi egészséghez és betegségekhez. Az evolúciós múltunk erősen meghatározza, milyen életkörülmények között maradhatunk egészségesek, és evolúciós elvek alapján megérthetjük nemcsak a fertőző betegségeink alakulását, hanem az öregedés hátterét is.
Oborny Beáta: A bőség zavara – avagy meg tudjuk-e érteni a diverzitást?
A természetben a fajok elképesztő sokasága él együtt akár kis területen is. Nem csak az alkotóelemek, hanem a köztük lévő kapcsolatok sokfélesége is csodálatraméltó. Miért élhet együtt annyi faj – akár versenytársak is? Szükség van-e erre a sokféleségre? Mi teszi lehetővé, hogy a különféle fajokból magasabb szerveződési egységek, közösségek jöjjenek létre? Mi, emberek, mit tanulhatunk az élővilág önszerveződő folyamataiból? Hogyan tudnánk pusztítás helyett e folyamatokkal együttműködni? Mindezekre a kérdésekre még nincsenek kész válaszok, ehelyett példák, esettanulmányok segítségével a válaszok keresésére szeretném inspirálni a hallgatóságot.
Rózsa Lajos: Biológiai fegyverek
A mikrobiológiai, járványtani és ökológiai szaktudásunk nem csak életünk jobbá tételére, de katonai célokra is felhasználható. Hagyományos történelemszemléletünk kimondatlan normája, hogy múltunknak csak a dicsőséges eseményeit hangsúlyozzuk. E normát ezúttal mellőzve, igyekszem tényszerűen bemutatni a biofegyver fejlesztés és alkalmazás történetének nemzetközi és magyar vonatkozásait. A történeti áttekintés talán közelebb vihet az alábbi általános kérdések megválaszolásához. Mi vesz rá egyes országokat, szervezeteket, vagy magányos terroristákat arra, hogy ilyen fegyvereket fejlesszenek és alkalmazzanak? Melyek a fejlesztések és az alkalmazások technikai, jogi vagy erkölcsi korlátjai? Mi a biológusok felelőssége?
Scheuring István: Az ember különleges képességeihez vezető evolúciós út
Nem kétséges, az ember számos tulajdonságában nagyon különbözik legközelebbi rokonaitól, sőt az összes Földön élő állattól. Vajon milyen sajátos evolúciós hatások érték őseinket, ami elvezetett oda, hogy pl. egy tavaszi iskolán ezt a kérdést megbeszélhessük? Az előadásban arra szeretnék rámutatni, hogy a szerencsés evolúciós kiindulópont és klimatikus viszonyok mellett több egymást erősítő, pozitív visszacsatolásban lévő szelekciós hatás lehetett. A kép összetett, ebből csak mozaikokat látunk, az azonban nagyon valószínű, hogy a középpontban ott van a csoportos élet.
Varga Máté: Kísérthet-e a múlt? Az eugenika hosszú árnya a DNS-tesztek és genomszerkesztés korában
Épp másfél évszázaddal ezelőtt jelent meg Francis Galton “Hereditary Genius” című műve, amiben az akkor még nem létező eugenika területének főbb téziseit először körvonalazta. A következő évtizedek során az eugenika népszerűsége viharos sebességgel növekedett, és lelkes követői nem zavartatták magukat azzal sem, hogy az öröklődés tudománya gyerekcipőben jár. A második világháború “végső megoldása” tulajdonképpen tragikus, de aligha váratlan következménye lett ennek a hübrisznek, amellyel szembesülve a világ kvázi száműzte az eugenikát a komoly tudományok sorából. A DNS-tesztek és a genomszerkesztés kettős forradalma, számos valódi gyógyászati lehetőség mellett megteremtette azonban arra is az alapokat, hogy egyesek az eugenikusok érveit megpróbálják rehabilitálni. Az előadásban arra keressük majd elsősorban a választ, hogy vajon több tudományos alapja van-e ezeknek az érveknek, mint egykor volt, de azt is megvizsgáljuk, hogy a galtoni ideák szinte észrevétlenül hogyan váltak mégis napjaink részévé az elmúlt évtizedekben.
Klímajáték (vezeti: Scheuring István): Hogyan akadályozzuk meg a (klíma)katasztrófát?
Egy olyan társasjátékra hívom a hallgatókat, amely a mai kor nagy konfliktusait imitálja. Ki fog nyerni a játékban, és mi a legjobb stratégia? Hogyan módosítsuk a játékot, hogy a végkimenet mindenki számára elfogadhatóbb legyen. Milyen tényezőknek van a legfontosabb szerepe a katasztrófa elkerülésében? Ezek a kérdések is felmerülnek majd a játék során. Figyelem: izgalmas, elgondolkodtató, ám néha frusztráló is lehet a játék!